Száll a kakukk fészkére - 4. kiad.
Auteurs
Meer over het boek
A félig indián származású Ken Kesey fellépése az amerikai irodalom színpadán szorosan követte a hatvanas évek elején a beat-nemzedék látványos áttörését. Első regénye, a Száll a kakukk fészkére 1962-ben jelent meg, s magyarul is nagy sikert aratott. Merész, egycélú lendület, izgalmas cselekménybonyolítás, kitűnően megszerkesztett jelképrendszer, bizarr és mégis hiteles emberábrázolás jellemzi a művet. A színhely: elmegyógyintézet. A szereplők: ápoltak és ápolók. A téma: talpra tudnak-e még állni a szánalmas emberroncsok. A regény azt sugallja, hogy a reménytelen kiszolgáltatottságban is lázadni kell az embertelenség ellen, mert az áldozat - fájdalmas bár - nem céltalan: talán van még visszatérés az elveszett emberséghez.
Een boek kopen
Száll a kakukk fészkére - 4. kiad., Ken Kesey, Tibor Bartos
- Taal
- Jaar van publicatie
- 1983
- Bindwijze
- (Paperback),
- Staat van het boek
- Goed
- Prijs
- € 6,09
Betaalmethoden
Nog niemand heeft beoordeeld.
- Titel
- Száll a kakukk fészkére - 4. kiad.
- Taal
- Hongaars
- Auteurs
- Ken Kesey, Tibor Bartos
- Uitgever
- Európa Könyvkiadó
- Jaar van publicatie
- 1983
- Formaat
- Paperback
- Aantal pagina's
- 338
- ISBN10
- 9630728176
- ISBN13
- 9789630728171
- Reeks
- Tags
- Psychologische thema’s, Humor, Hedendaagse literatuur, Verenigde Staten, 20e Eeuw, Amerikaanse Literatuur, School, Geestelijke Gezondheid, Somber, Donker, Geestelijke Aandoeningen, Jaren '60 van de 20e eeuw
- Aantekening
- A félig indián származású Ken Kesey fellépése az amerikai irodalom színpadán szorosan követte a hatvanas évek elején a beat-nemzedék látványos áttörését. Első regénye, a Száll a kakukk fészkére 1962-ben jelent meg, s magyarul is nagy sikert aratott. Merész, egycélú lendület, izgalmas cselekménybonyolítás, kitűnően megszerkesztett jelképrendszer, bizarr és mégis hiteles emberábrázolás jellemzi a művet. A színhely: elmegyógyintézet. A szereplők: ápoltak és ápolók. A téma: talpra tudnak-e még állni a szánalmas emberroncsok. A regény azt sugallja, hogy a reménytelen kiszolgáltatottságban is lázadni kell az embertelenség ellen, mert az áldozat - fájdalmas bár - nem céltalan: talán van még visszatérés az elveszett emberséghez.