Hazatérés

Meer over het boek

- Soha nem szerettél! Eszköznek tekintettél, szaporítani akartál. Zsaroltál a kórházzal, Guyival! Csakhogy ennek már vége! Sajnos nem létezik a kórház, és Guyi sincs... Azon sem lennék meglepve, ha nem a te tudtod, esetleg közbenjárásodra szűntek volna meg élni... Belőled minden aljasságot kinézek, azok után, ahogy Erost olyan bűnök elkövetésének vádjával dugtátok a cimboráddal börtönbe, amiről ti magatok is tudjátok, hogy nem igaz. Semmiféle törvény nem kényszeríthet többé arra, hogy egy kegyetlen vadállattal éljem le az életemet! Nincs szükségem a nevedre, tartsd meg magadnak, vagy ajándékozz meg vele valaki mást, akit szaporíthatsz! A szüleimtől elrabolt pénzt is megtarthatod, csak a szabadságomat követelem vissza! – Kö-ve-te-led? – szótagolta kidülledt szemmel a férfi. Olyan volt az ábrázata, mint aki ölni készül. Még hogy követel! Hát mivé lenne a világ, ha egy kis szuka csak úgy egyszerűen bármit is követelhetne Gerardo Fundichelytől? Ökle hatalmas mellkasán döngött: Itt én! Érted? Egyedül csak én követelhetek. Megértetted? Akkor csak kérlek – hátrált a lány, mert érezte, túl veszélyes helyzetet teremtett a vakmerőségével... Szép szóval talán többet érhetne el Gerardónál... Kérlek, engedj elmenni, Gerardo... Vissza szeretnék menni Caracasba... Kérlek, járulj hozzá a házasságunk felbontásához...