Pierre La Mure Volgorde van de boeken

Romansirana biografija života francuskog umjetnika Henrija de Toulouse-Lautreca. Knjiga započinje Henrijevim djetinjstvom u kojem veseli i zdravi dječak u svako doba nešto crta. Veliki korak u njegovu životu predstavlja odlazak u Pariz na školovanje. Nakon velike proslave uoči Božića, Henri pada u krevet nakon čega kreću njegove zdravstvene poteškoće, koje će ga učiniti doživotnim bogaljem. Genijalni slikar, opterećen vlastitim plemićkim porijeklom i bolešću jedan je od najvećih predstavnika novog pravca u umjetnosti, impresionizma.

A világhírű festény modelljének sorsát bogozva az író a XV. század néhány sorsformáló eseményéről, a Mediciekről, a Borgiákról, VIII. Károly francia királyról, a firenzei forradalomról és Savonaroláról olyan megkapó és életteli képet fest, a reneszánsz emberének tőlünk távol eső világát olyan közel hozza hozzánk, és olyan érzékletesség varázsolja számunkra, hogy az olvasó nem teszi le a könyvet a kezéből addig, amíg végére nem ér, anélkül, hogy akarnánk, egyszeriben otthonosak leszünk a múló időben már szertefoszlott csodálatos és kegyetlen világban.

Aká to bola žena, čo celé stáročia dráždila zvedavosť sveta a všetkým otázkam sa vyhýbala úsmevom zamatovo hnedých očí? Prečo sa bohaté patricijské dievča v pätnástich rokoch vydalo za dvojnásobne staršieho veľkoobchodníka s hodvábom? Prečo sa dala ako dvadsaťštyriročná portrétovať a prečo jej to manžel dovolil, hoci si obraz neobjednal? Prečo monu Lisu maľoval Leonardo da Vinci, ktorý bol vo Florencii cudzincom a objednávky na portréty neprijímal? Prečo na tej neveľkej ploche dreva pracoval až pipľavo, hoci maľoval nerád a ani svoje najväčšie diela nebol schopný dokončiť? A najväčšia hádanka zo všetkého - pre koho vlastne ten portrét maľoval?

Životopisný román o Claude Debussy. Celý Paríž už spal. Okrem neho... Zelené tienidlo lampy usmerňovalo žltý kužeľ svetla, dopadajúci na stôl. Na stoličke spala Linne, prikrčená ako sfinga. A vtedy sa to stalo. Ruka mu znehybnela nad listom notového papiera. Do mysle sa mu zľahka vkrádalamelódia Svitu luny. Vznášala sa a poletovala ako nočný motýľ, a potom sa zasa rýchlo vytratila.