István Fekete Volgorde van de boeken (chronologisch)

Auch in diesem Erzählband – wie im ersten Buch „Mitternachtsgeläut“ – beschreibt István Fekete meisterhaft das ländliche Leben Ungarns in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts. Seine Themen sind Liebe, Verständnis, Verzeihung, Selbstlosigkeit, das Leben im Einklang mit der Natur. Sein hintergründiger Humor kommt dabei ebenfalls nicht zu kurz. Es sind liebenswürdige Geschichten, die den Leser in die alte Zeit entführen und emotional berühren. Die Novellen sind – abgesehen von wenigen Ausnahmen – kurz, was der Lesbarkeit dieses Buches zugutekommt. Ein guter Lesestoff für besinnliche Abende.

Die Analyse untersucht die Verwendung von Schlesisch und Polnisch in Oberschlesien und korreliert unterschiedliche Sprachpräferenzen mit soziobiographischen Aspekten der Sprecher. Zudem wird die aktuelle Vitalität von Germanismen betrachtet, die bis zum Ende des Zweiten Weltkrieges in das Schlesische eingeflossen sind.

Diese Auswahl aus den vielen Novellen von Istvan Fekete ist bewusst so ausgesucht worden, dass sie das Gefühl des ländlichen Lebens, das Leben der einfachen Leute, ihre Denkweise, Religiosität, Verhalten in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts in Ungarn vermittelt. Es sind oft anrührende Geschichten, die zum Nachdenken, manchmal auch zum Schmunzeln anregen.

Vuk tells the story of a small fox cub who teaches a lesson in loyalty and conscience to "Naked Skin," or humans, who only think of themselves. After losing his entire family and being left alone in a vast forest, little Vuk, with the help of his old and experienced friend Karak, will reunite with his lost brother Iny, defeat the hunter, and become the new legend of the forest with his intelligence and skills.

Voľné pokračovanie knihy Najkrajšie prázdniny. V Budapešti šarapatí chrípka a posthihna aj hlavného hrdinu knihy Jula. Rodinná rada rozhodne, že by mal stráviť zimné prázdniny na vidieku u uja Štefana, kde je zdravé prostredie. Spolu s verným kamarátom Vojtom nasadajú do vlaku smer vidiek, preč zo smutnej Budapešti.

Megsebesül egy gólya, nem tarthat a többiekkel Afrikába. Hogyan veszi gondjába az ember, hogyan szokik össze a háziállatokkal, hogyan vészeli át a telet, milyen ösztönöket ráz fel benne a tavasz és a nyár – ezt mondja el vonzóan és költőien Fekete István, a természeti világ és falusi élet avatott ismerője. Nemcsak a vadon élő és ősidők óta emberhez szelídült állatok találkozásáról van szó azonban. Nemcsak a házörző kutya, a csacsi és a ló meg a tehén tárgyalja meg életének apró-cseprő gondját és baját Kelével, a sérült szárnyú és következésképpen túlzottan érzékeny, szilajul gyanakvó gólyával. Itt az ember is a természet egészének szerves részeként él falusi környezetében.

Egy vakáció története elvenedik meg a regény lapjain, mégpedig egy olyan vakációé, amilyenről minden fiú álmodik. Két pesti diák -Tutajos és Bütyök – a Kis-Balaton sás- és nádrengetegében tölti a szünidőt, Matula Gergelyt, az öreg pákászt bízzák meg a fiúk nevelésével. Gergő bácsi, aki úgy ismeri a nádak, sások, tocsogók és tavak vadregényes vidékét, mint a tenyerét, szárnya alá veszi a városi gyerekeket, és kijáratja velük a természet és valóság nehéz, de sok örömet, igaz élményt tartogató nyári iskoláját. Halászat, vadászat, egy kis híján tragikus kimenetelű nyári vihar, a török időkbeli Tüskevár felfedezése, egy leheletfinoman bontakozó gyerekszerelem – csak úgy rohannak a napok. Mire a vakáció véget ér, a két fiút szinte kicserélték, búcsújuk a berektől fájó, de nem végleges: a téli szünidőben visszajönnek

Budapeštiansky gymnazista Julo Ladó, odchádza na prázdniny k ujovi Štefanovi k Balatonu, aby ho vraj počlovečil. Pravda, nie je to Balaton s krásnymi plážami a luxusnými hotelmi. Je to oblasť mokradín pri vtoku rieky Zaly do jazera, prírodná rezervácia vtáctva. A tak Julo každý deň obdivuje a objavuje krásy prírody, poznáva tajomný "tŕňový hrad"...