A város és a kutyák

Meer over het boek

„Peruban minden felemás, és ezért minden tönkremegy. A katonák, amikor bejönnek a laktanyába, piszkosak, tetvesek, tolvajok. De az ütlegek alatt kikupálódnak. Egy év a laktanyában, és az indiánból csak a sörtehaj marad" mondja egy tiszt a regényben. De mi marad vajon azokból a gyerekekből indiánokból, feketékből és fehérekből -, akik Peru különféle tájegységeiről, különféle mikroközösségeiből érkeznek a Leoncio Prado Katonaiskola falai közé? Sikerül-e legalább szuverenitásuk csíráját megmenteniük az erőszak mindenkit egyformára nyíró ollója alatt! Mario Vargas Llosa tollán - akárcsak Musilén, Ottlik Gézáén - a kadétiskola hatalmas szimbólummá növekedett: a megalázással, megszégyenítéssel, az emberi méltóság megtörésével „nevelő" iskola, társadalmi rend félelmetes erejű és meghökkentő gazdagsággal árnyalt szimbólumává.