A lázadó Dominika, aki sötét bőrszínével és „cigányhajával” kívülállónak érzi magát. Osztálytársai közül azokat vonzza, akik mások: Dimitrit, a görög száműzöttek fiát, és Malgosiát, leszbikus barátnőjét. Az élet a „Homokhegyen”, a lerobbant panelházak között egy nyugat-lengyel kisváros szélén, untatja: a kosz, az alkoholizmus; az anyja, aki egy castrop-rauxeli vejre vágyik; a templom és a fogyasztás őrülete által manipulált szomszédasszonyok. Mi köze van ehhez? Hogyan került ide? Dominika csak a nagymamáitól érzi magát szeretve – Halinától, aki a régi városban él, és Zofiától, aki 1943-ban öngyilkosságot kísérelt meg. Egy nap, amikor Zofia kertjében ül a diófa alatt, megjelenik egy kaliforniai történész, aki egy zsidó barát nyomait követi, és véletlenül rávilágít Dominika életének hazugságaira, amelyekből szabadulni akar. Joanna Bator gazdag, érzéki nyelvezetével és keserű iróniájával mesél a háború és menekülés által traumatizált generáció álmairól, félelmeiről és reményeiről, valamint gyermekeik lázadásáról és szabadságvágyáról.
De Zandberg Reeks
Deze serie duikt in ingewikkelde familiebanden en geschiedenis, gesitueerd tegen een sober maar boeiend landschap. Het volgt de lotsbestemmingen van vrouwen door generaties heen, hun levens verweven met geheimen, liefde en verlies. Het verhaal verweeft meesterlijk persoonlijke drama's met bredere sociale en historische contexten, verkent de traumatische erfenissen uit het verleden en de zoektocht naar identiteit in turbulente tijden. Het is een emotief en diep menselijk verhaal dat boeit met zijn sfeer en goed ontwikkelde personages.


Aanbevolen leesvolgorde
Homokfelhő
- 452bladzijden
- 16 uur lezen
Mágikus utazás múltból jelenbe, a lengyel télből a New York-i őszön át a görög nyárba. Egy ismerős család vakugrása az ismeretlenbe: a Homokhegyben megkedvelt Bator-hősnők tovább sodródnak a hol barátságos, hol pedig ellenséges világban, új országokat és kontinenseket járnak be, ám egy tragikus baleset miatt arra kényszerülnek, hogy átgondolják és megváltoztassák életüket. A makacs anya, az érzékeny lány és a mindent túlélő nagymama újra- és újraszövik kapcsolataikat, egymáshoz és az idegen emberekhez fűződő bonyolult viszonyaikat, közben teljesen az olvasó szívéhez nőnek, minden gyarlóságuk ellenére. A múlt és jelen, a lehetséges és lehetetlen titokzatos szálakkal vannak összekötve, a hétköznapi valóság mellett, vagy inkább mögötte ott tevékenykednek az elhunytak lelkei, vagy éppenséggel jövőbeli eseményeket képesek megjósolni egyes szereplők. Eközben megismerjük Lengyelország 20. századi történelmét, elsősorban a periférián elhelyezkedők, vagyis a különcök, az elesettek és az üldözöttek szemüvegén keresztül és ez a világ egészen varázslatos. A regény folytatása az írónő előző könyvének, de annak ismerete nélkül is kerek egész..